Nőgyógyászati témák
Egyéb
Endometriózis | Endometriózis |
|
|
|
Az endometriózis (endometriosis, endometrioma) jóindulatú elváltozás, amely a méh üregén kívülre kerülő méhnyálkahártyát jelent. Az endometriózis kifejezés az "endometrium" szóból származik. Az endometrium, a méh belső felszínét borító szövet, amely minden hónapban a menstruációs ciklus során felépül és leválik. Az endometriózis hasonló ciklikus működést mutat, mint a méhen belül elhelyezkedő méhnyálkahártya. Az endometriózis (méh üregén kívülre kerülő méhnyálkahártya) leggyakoribb elhelyezkedése a kismedence, érinti a petefészket, a petevezetéket, a méhet függesztő szalagokat, a hüvely és végbél közötti réteget, a méh külső felszínét és a medence hashártyaborítását. Ritkán előfordulhat a gátmetszés hegében, a belekben, vagy a végbélben, a húgyhólyagban, a hüvelyfalban, a méhnyakban, hasi sebészeti beavatkozások hegében, illetve a szervezet bármely területén, akár a tüdőben is. A méhizomzatban található endometriózist külön névvel illetik: Adenomyosis. Kialakulás: Az endometriosis okát még nem ismerjük. Több elmélet ismert a kialakulását illetően.
Tünettan: Az endometriózis sok esetben tünetmentes. Ha tünettel jár, akkor leggyakoribb tünete a fájdalom, amely rendszerint a menstruációs vérzéssel egy időben jelentkezik és a vérzés elmúlásával csökken, majd megszűnik. Ld. még: Fájdalmas menstruáció
Stádiumbeosztás:
Veszélye, hogy az endometriózis a rákra jellemző tulajdonságokkal rendelkezik.
Előfutára lehet az endometrioid és világossejtes petefészekráknak. Virchow gyulladásos eredetű rák elmélete endometriózis esetén helyénvalónak tűnik. Kezelés:
|
|
| Utolsó frissítés ( 2012. január 03. ) |
|
|
| < Előző | Következő > |
|---|