Nőgyógyászat Portál

Petefészekrák

A petefészekrák Magyarországon a nőket érintő rosszindulatú daganatok előfordulását tekintve az 5-6. helyen áll. Évente körül 1300 új petefészekrákos eset kerül felfedezésre és körülbelül 650-700 áldozata van. Leggyakrabban 60-65 éves korban és III. stádiumban kerül diagnosztizálásra. Nemzetközi viszonylatban nézve, évente több mint 200,000 megbetegedéssel kell számolni világszerte, a leggyakrabban az USA-ban és Észak-Európában fordul elő, a legritkábban Afrikában és Ázsiában fordul elő.

Fokozottan veszélyeztetett betegcsoport:

  • Családi halmozódás, elsősorban anyai ágon előforduló petefészekrák, emlőrák, méhtestrák, vastagbélrák.
  • Genetikai rendellenességek: BRCA1, BRCA2, RAD15D, Lynch szindróma.

A petefészekrák kb. 25%-a áttétes eredetű, vagyis a daganat kiindulása más szervből ered, és nem a petefészekből.

Tünettan:
A betegség sokáig tünetmentes. Nincsenek jellegzetes tünetei, amennyiben mégis akkor az elsődleges, vagy korai tünetei:

  • Haskörfogat növekedés
  • Emésztési zavar, teltségérzés

 

Stádiumbeosztás:

TNM

FIGO

 

TX

 

Elsődleges daganat nem igazolható

T0

0

Nincs bizonyítható elsődleges daganat

T1a

IA

Egyoldali petefészek daganatos, ép tok, a petefészek felszínén nincs daganat.

T1b

IB

Kétoldali petefészek daganatos, ép tok, a petefészek felszínén nincs daganat.

T1c

IC

Egyoldali, vagy mind-kétoldali petefészek daganatos, valamint a petefészek felszíne

daganatos, és / vagy pozitív peritoneális cytológia, és / vagy a daganatos tok megreped

T2a

IIA

Méh, és / vagy a petevezeték daganatos, negatív hashártya cytológia

T2b

IIB

Egyéb kismedencei szervek érintettsége, negatív hashártya cytológia

T2c

IIC

IIA / IIB (T2a / T2b) és pozitív hashártya cytológia

T3a

IIIA

Mikroszkopikus hashártya áttétek a kismedencén kívül

T3b

IIIB

Hashártya áttétek 2 cm-nél nem nagyobbak

T3c

és/vagy

N1

IIIC

Hashártya áttétek 2 cm-nél nagyobbak, és / vagy nyirokcsomó áttét van

M1

IV

Távoli daganat áttét a hashártya kivételével

  

Diagnosztika:

  • Nőgyógyászati vizsgálat
  • Nőgyógyászati ultrahang, hasi ultrahang, hüvelyi ultrahang, MRI, CT, PET-CT
  • Tumormarker vizsgálatok, ezek közül e legfontosabbak: CA-125, HE4
  • Petefészekrák kockázatbecslő-algoritmusok (Dignitási index): RMI calculator (http://www.hutchon.net/RMIcalc.htm ), ROMA calculator
  • Citológiai mintavétel
  • Szövettani mintavétel

 

Kezelés:

  • Stádiumfüggő
  • Elsődlegesen műtét, amikor is törekedni kell az az elsődleges daganat eltávolítására és a legjelentősebb tumorcsökkentésre.
  • Kemoterápia
  • Sugárkezelés
  • ld még: Onkológiai fogalomtár

 

Stádium függő 5 éves túlélés:

  •   I. stádiumban: 75-95%
  •  II. stádiumban: 40-50%
  • III. stádiumban: 30-35%
  •  IV. stádiumban: 10%
Stádiumtól független 5 éves átlagos túlélés kb. 30-45%.* (*ebbe a csoportba minden stádium benne van) 

 

Honlaptérkép :Nőgyógyászat arrow Nőgyógyászati témák arrow Egyéb arrow Myoma
Myoma PDF Nyomtatás

A myoma (leiomyoma) jóindulatú izomdaganat. A női nemiszervek közül elsősorban a méhfalban fordul elő. A myoma rendszerint tünetmentes és panaszmentes állapotban kerül diagnosztizálásra. A myoma elsősorban középidős nők betegsége, eseteinek többsége 40-50 éves korban kerül diagnosztizálásra, de fertilis korban bármikor kialakulhat. Valószínűleg az összes eset kissebb része kerül felismerésre. A kialakulásának pontos oka ismeretlen. Szerepet játszik a kialakulásban az örökletes eredet, valamint hormonális okok.

Tünettan:

  • Vérzészavar
  • Alhasi fájdalom, amely összefügghet a menstruációs ciklussal (dysmenorrhoea), de lehet ciklustól független is.
A myomának -elhelyezkedése alapján- három típusát különítjük el:
  • Submucosus myoma esetén a myoma közvetlenül a méhnyálkahártya alatt helyezkedik el.
  • Intramuralis myoma esetén a myoma mélyen az izomfalban helyezkedik el.
  • Subserosus myoma esetén a myoma a távol az endometriumtól a méh hashártyaborítása alatt helyezkedik el.

Diagnosztika:

A kórelőzmény, a nőgyógyászati lelet és az ultrahang-lelet alapján.
A betegség pontos azonosítására, a képalkotó eljárások közül, a hüvelyi ultrahang (TVS) és az MRI a  leghatékonyabb. A myoma ultrahangos képe az adenomyosishoz hasonlít. A különbség, hogy a myomának van tokja, az adenomyosisnak nincs jól körülhatárolt tokja (differenciál diagnosztika).

Kezelés:

  • Hormonkezelés
  • Műtétet kell végezni amennyiben felmerül a rosszindulatúság gyanúja, gyors növekedést mutat, jelentős méretet ér el, illetve ha a panaszok indokolják. A műtét típusa lehet konzervatív, amikor beteg szerv megtartása a cél, illetve radikális, amikor a beteg szerv is eltávolításra kerül. A műtéti tervet befojásolja a myoma elhelyezkedése, a képletek száma, az életkor, és a gyermekvállalási terv. A myoma diagnózissal műtétre került betegek szövettani diagnózisa kevesebb mint 1%-ban mutat rosszindulatú elváltozást (leiomyosarcoma).
Utolsó frissítés ( 2008. december 20. )
 
< Előző   Következő >

Szolgáltatások

Előjegyzés

Bejelentkezés






Elfelejtett jelszó?
Még nincs azonosítója? Regisztráljon

Szavazás

Milyennek értékeli a Szülészet-Nőgyógyászati Osztályokat?
Szent Rókus Kórház