"Dr. Google" mint probléma | Nőgyógyászat | Nőgyógyász

Nőgyógyászat Portál

Onkológiai fogalomtár

Helyi kezelés a sebészi beavatkozás (műtét) és általában a sugárkezelést jelenti. Egyes esetekben lokális kemoterápiát is alkalmaznak.

A kemoterápia célja a daganatsejtek elpusztítása.

Szisztémás kezelés: A helyi kezelésektől eltérően a szisztémás kezelés az egész szervezetre hatással van. Ebbe a csoportba tartozik minden kezelés, ami nem műtét és nem a sugárkezelések döntő többsége. Az onkológiai készítmények hatásmechanizmusának lényege, hogy a tumorsejtek érzékenyebbek a kemoterápiás szerek hatóanyagaira, mint az egészséges sejtek. Ezek az anyagok bár az egészséges sejteket is károsíthatják, ám sajátosságukból adódóan a daganatos sejteket nagyobb mértékben.

A citotoxikus (sejtekre mérgező hatású) kezelések alapvető célja a gyors sejthalál révén a tumorcsökkenés (regresszió) elérése. Az egészséges sejtekre gyakorolt káros hatásai miatt ezen kemoterápiáknak erősebbek a mellékhatásai.

A citosztatikus (sejtosztódást gátló) terápiák elsősorban nem a tumorsejtek elpusztítására törekednek, hanem a jelátviteli rendszerük blokkolásával azok szaporodását, terjedését igyekeznek gátolni, ami által a szervezet és a tumor között egy tartós, hosszú ideig fenntartható „együttélés" jöhet létre.

A hormonkezelés során általában a szervezetben termelődő hormonok hatásait gátolják, ezáltal a hormonok szaporodást serkentő hatását gátolják. Leggyakrabban az emlőrák és a prosztatarák kezelésében alkalmaznak hormonkészítményeket.

Az immunterápia elsősorban kiegészítő módszer.
Az aktív immunterápia esetén a páciensnek saját rákos szöveteiből vesznek mintát, s annak felhasználásával készítenek személyre szabott oltóanyagot. A vakcinát a szervezetbe visszajuttatva azt próbálják elérni, hogy az immunrendszer maga is felismerje a daganatos sejteket és hatékonyabban harcoljon ellenük.
A passzív immunterápia során olyan anyagokat juttatnak be, amelyeket az immunrendszer maga is használ.

A biológiai válaszmódosítók olyan célzott (target) terápiás gyógyszerek, amelyek szelektíven képesek hatni a sejtekre: a daganatsejtek felszínén vagy belsejében lévő fehérjéket azonosítva indítanak támadást a tumor ellen, gátolják a sejtosztódást serkentő jeleket vagy a daganatot tápláló érhálózat kifejlődését és működését, ezzel befolyásolják a tumor viselkedését.

Neoadjuváns kemoterápiáról beszélünk, ha azt a műtét, esetleg a sugárkezelés előtt alkalmazzák. Célja a daganat méret csökkentése, így könnyebben eltávolíthatóvá válik, illetve kevésbé kiterjedt műtétre nyílik lehetőség.

Az adjuváns kemoterápia célja a műtétet vagy sugárkezelést követően visszamaradt daganat elpusztítása. Ezzel csökkentik annak kockázatát, hogy a műtét után esetleg a szervezetben maradt rákos sejtek kiújulást vagy áttétet okozzanak.

A palliatív kemoterápia elsősorban nem a gyógyítást célozza: az előrehaladott daganatos betegségben, amikor sem műtéttel, sem sugárkezeléssel nem érhető már el daganatmentes állapot, a gyógyszeres kezelés célja a daganat fejlődésének lelassítása, a tumor méretének csökkentése, és ezáltal a panaszok mérséklése, az életminőség javítása, az élet meghosszabbítása.
Az inoperábilitás nem sebészeti, hanem belgyógyászati kérdés. Azt jelzi, hogy a beteg minden szempontot figyelmbe véve műthető-e?
Az irrezekábilitás, vagy incurabilitás sebészeti kérdés. Azt mutatja, hogy a betegség sebészeti szempontból nem alkalmas műtétre, nem operálható.

"Dr. Google" mint probléma

"Dr. Google" mint probléma mind az orvosoknak és a betegeknek.

Ulrike Felt bécsi orvos három éven át elemezte azt a jelenséget, hogy miként befolyásolják az online elérhető egészségügyi anyagok az orvosok és a betegek kapcsolatát.

A most nyilvánosságra hozott tanulmány elszomorító képet fest le: a betegek előszeretettel használják a népszerű keresőt, de általában nem igazán foglalkoznak az egészségügyi információk származásával és minőségével.

Felt, aki egyben a Bécsi Egyetem Tudománykutatási Intézetének vezetője, kísérletek leírásait, honlap- és médiaelemzéseket, valamint orvos-beteg interjúkat tanulmányozott. Emellett maga is megkérdezett számos orvost és pácienst, elvégzett néhány érdekes kísérletet, illetve kérdőíveket értékelt ki.

Wolfgang Routil, a Stájerországi Orvosi Kamara elnöke szerint az orvosok általában nem túlzottan örülnek a Google-on edződött betegeknek és Felt kutatási anyaga meg is mutatta, hogy ez miért van így. "Egyetlen kivételtől eltekintve a kísérleteinkben részt vevők a Google-t használták a szükséges információk megszerzéséhez. A leggyakrabban csak a főoldalakat futották át, az aloldalakat már nem. Közben nem igazán figyeltek a minőségi anyagokra utaló jelzésekre. Ez utóbbinak az az oka, hogy vagy nem ismerték ezeket vagy észre sem vették őket" - nyilatkozta Ulrike Felt. A szakember megfigyelte azt is, hogy a felhasználók többsége nem valódi segítséget nyújtó információkat keresett az interneten, inkább csak megerősítésre vágyott. Az adott honlap meglátogatását befolyásolta, hogy az oldal hogyan néz ki, mennyi grafikus elem szerepelt rajta, mennyire áttekinthető volt, és milyen nyelvet alkalmazott.

A kutató végül négy betegtípust határozott meg. Az elsőbe tartoznak azok, akik tájékozódnak a betegségekről és a szakmai fogalmakról. A másodikba azokat lehet sorolni, akik szerint az orvosok sem tudnak mindent, és ezért az egészségügyi tudásukat a világhálóról kell kiegészíteni. A harmadik kategóriába kerültek a kezelésekről tájékozódó és az ezekben a kérdésekben az orvosokkal vitázó vagy beszélgető személyek. Az utolsó csoportba pedig azokat sorolta Felt, akik "megengedik" az orvosnak", hogy kezelje őket, pedig ők sokkal többet tudnak elméletileg a betegségükről, mint a szakember. "Sokan el sem hajlandók ismerni, hogy egészségügyi ismereteiket az internetről szedték össze és mindezt csak azért tették, mert nem bíznak az orvosban" - tette hozzá az orvos.

Erich Sorantin radiológus úgy reagált kollégájára tapasztalataira, hogy az emberekben félelmet kelthet, hogy mennyi mindent találhatnak meg a világhálón. Az internetnek ez a túlzó felvilágosítási szerepe bizonyos szempontból rossz, ráadásul könnyen elbagatellizálhatók bizonyos súlyos betegségek tünetei. Abban viszont mindegyik szakember egyetértett, hogy a világháló a következő években alapvetően megváltoztatja majd az orvos-beteg viszonyt. Fontos viszont, hogy az internet hatékonyan segítsen ebben a folyamatban, és ne okozzon károkat.(Forrás: SG.hu)