Nőgyógyászat Portál

Emlőrák

Az emlőrák a nőknél a leggyakrabban kialakuló daganat . Az emlőrák férfiaknál is előfordul, azonban sokkal kisebb számban. Ezer nőre jut egy férfi emlődaganat. Magyarországon évente körülbelül 8000 új esetet diagnosztizálnak, és 2500-an halnak meg emlőrákban. Becslések szerint a magyar nők 10%-a betegszik meg élete folyamán valamikor emlőrákban. A betegség leginkább a 45–65 éves nőket érinti: az összes eset közel háromnegyed része ebből a korosztályból kerül ki. Az alábbiakban a női emlőrákról lesz szó.

A kialakulást befolyásoló tényezők:

  • Nemi hovatartozás: Az eltérő szövetek miatt, leginkább a nőket sújtja a betegség
  • Életkor: harminc éves kor alatt nagyon ritka a rákos elváltozás, a korral azonban az esély fokozottan növekszik.
  • Korábbi daganat – ha az egyik emlőben volt már daganatos elváltozás, akkor háromszor nagyobb esély van arra, hogy a másik emlőben is kialakuljon.
  • Gyermekszülés: azok a nők, akik nem szülnek, vagy csak 35 éves koruk után vállalnak gyermeket, nagyobb arányban betegszenek meg. Egyes statisztikák alapján a gyermektelenség (nem szült nők esetében), illetve az első kiviselt terhesség 40 éves kor felett háromszoros rizikófaktor jelent.
  • Családi halmozódás: ha a családban több emlőrákos megbetegedés is előfordult már, akkor a betegség kialakulásának esélye nagyon megnő.
  • BRCA1 és BRCA2 gének egyes örökölt mutációi kapcsolhatók a mellrák és a petefészekrák megnövekedett kockázatához.
  • Elhízás (zsírdús, főképp telített zsírsavakat tartalmazó ételek)
  • A női mell a nőiesség, az érzékiség, a szexualitás és az anyaság jelképe, megbetegedése mögött lelki okok is állnak.

 

Tünettan:

A korai mellrák rendszerint nem okoz panaszokat, tünetmentes. A növekedése során azonban az alábbi tünetek alakulnak ki:

  • "Csomó" kialakulása a mellben, vagy a hónaljárokban.
  • Az emlő nagyságának és/vagy kontúrjának megváltozása.
  • Változás a mellbimbóban (például befelé fordul). A bimbó vagy a bimbóudvar kivörösödése, gyulladása, duzzanata.
  • Szokatlan kidudorodások, illetve bemélyedések a melleken, illetve a bimbókon.
  • Az emlő bőrének megvastagodása, narancsbőr szerűvé válása.
  • Az emlőkben futó vénák állapotváltozása: beesettek, vagy kidudorodnak.
  • Váladékozás a mellbimbóból (elsősorban véres váladék).

Az emlőrákok kiindulási hely szerinti megoszlása: a külső-felső negyedben találják a 40 %-ukat, a középső területről indul a 18 %-uk, az összes többi negyedből 10-15 % negyedenként, míg az emlőbimbó csak 1 %-ban jelölhető meg kiindulási helyként.


Stádiumbeosztás:  

TX: elsődleges daganat nem igazolható

T0: nincs bizonyítható elsődleges daganat

Tis: Carcinoma in situ

T1: daganat átmérője nem nagyobb 2 cm-nél

T2: daganat átmérője 2-5 cm között van

T3: daganat átmérője 5 cm-nél nagyobb

T4: daganat bármekkora átmérőjű, de beszűri a bőrt és/vagy a mellkasfalat

NX: Regionális nyirokcsomó nem vizsgálható vagy ismeretlen

N0: nyirokcsomó áttét nem észlelhető

N1: mobilis nyirokcsomó áttét az azonos oldali hónaljárokban

N2: fixált nyirokcsomó áttét az azonos oldali hónaljárokban

N3: nyirokcsomó áttét az azonos oldali hónaljárokban és a mammaria interna láncban

MX: távoli daganatáttét nem mutatható ki

M0: távoli áttét nincs

M1: távoli daganatáttét mutatható ki, beleértve az azonos oldali supraclavicularis nyirokcsomó metastasist is

  

TNM

Tumorméret

Nyirokcsomó érintettség

Áttét

TX

 

 

 

T0

 

 

 

T0

Tis

N0

M0

T1

T1

N0

M0

T2A

T0

T1

T2

N1

N1

N0

M0

M0

M0

T2B

T2

T3

N1

N0

M0

M0

T3A

T0

T1

T2

T3

T3

N2

N2

N2

N1

N2

M0

M0

M0

M0

M0

T3B

T4

Bármelyik N

M0

T3C

Bármelyik T

N3

M0

T4

Bármelyik T

Bármelyik N

M1

 

Diagnosztika:

  Kivizsgáláskapcsán a triplet diagnosztika alkalmazandó:

  • fizikális vizsgálat
  • mammographia és/vagy ultrahang (más képalkotó)
  • aspirációs cytológia / tűbiopszia

A pontos stádium meghatározáshoz más vizsgálatokra is szükség van.

  • CT, MRI, PET-CT, Izotóp, Rtg...

Kezelés:

  • Stádiumfüggő
  • Elsődlegesen műtét, lehetőség szerint sentinel nyirokcsomó vizsgálatával
  • Sugárkezelés
  • Kemoterápia
  • Hormonkezelés
  • Molekulárisan célzott daganatterápia (target terápia)
A kezelés kapcsán felmerülő megválaszolandó kérdések:
  • Milyen méretű a daganat
  • Egy, vagy több daganat van-e
  • Van-e áttétes nyirokcsomó, ha van, akkor mennyi
  • Van-e távoli szervi áttét, ha igen, akkor mely szervben
  • Milyen stádiumú a daganat
  • Milyen a daganat szövettani típusa és Grade-je
  • Milyen a daganat hormonreceptor státusza
  • HER-2 pozitív-e a daganat
  • Emlő szervmegtartó műtétre van-e lehetőség
  • A daganat eltávolításával egy-időben lehetőség van-e rekonstrukcióra (plasztikára) - alapvető szakmai viták tárgya. Az utóbbi időben előtérbe került az életminőség, valamint az esztétika kérdés.
  • Szükség van-e kiegészítő kezelésre:
    • Kemoterápia
    • Sugárkezelés
    • Hormonkezelés
  • Milyen mellékhatásai vannak a kezelésnek, vagy a kezeléseknek

Stádiumtól független 5 éves átlagos túlélés kb. 70-75%.* (*ebbe a csoportba minden stádium benne van)

A korán felfedezett emlőrák 10 éves áttét túlélése 70-75%.
A helyileg előrehaladott emlőrák 10 éves áttét túlélése 35%.
A távoli áttétekkel rendelkező 10 éves áttét túlélése 15%. 

 

Honlaptérkép :Nőgyógyászat arrow Hírek arrow Orvoshiány világszerte
Orvoshiány világszerte PDF Nyomtatás
A külföldi doktorok becsalogatása érdekében a szakorvosok jövedelmét folyamatosan emelik a nyugati államok. Eközben Magyarországon nemcsak abszolút értelemben, hanem a gazdaság teljesítményéhez képest is nagyon alacsony az orvosok fizetése.

Az OECD szakértői csupán a jövedelem "hivatalos" részét vették ugyan figyelembe (tehát a paraszolvenciát nem), ám így is feltűnő, hogy miközben Magyarországon a szak- és a háziorvosok az egy főre jutó GDP 170 százalékát keresik, Nyugat-Európában az előbbiek esetében 300-400-szoros, az utóbbiaknál pedig ennél is magasabb szorzók jellemzőek.

Világszerte az orvoshiány fokozódására lehet számítani a közeljövőben, hiszen akkor vonulnak nyugdíjba a második világháború utáni bébiboom-generációhoz tartozó doktorok - állapítja meg az OECD. A párizsi székhelyű agytröszt szakértői szerint nagyrészt ezzel magyarázható, hogy a fejlett országokban egyre több külföldi orvosra van szükség: ezek aránya az angolszász államokban ma már egyharmad és egynegyed között mozog.

"Amikor kisfiamat néhány hónapja egy indiai származású orvos vizsgálta meg a fül-orr-gégészeti ügyeleten, azt gondoltam, ez csak véletlen. Aztán pár héttel később nagymamám az egyik kiemelt pesti kórházban olyan osztályra került, ahol a bejáratnál elhelyezett névsor alapján az orvosoknak körülbelül a fele nagy valószínűséggel külföldön születhetett. Akkor jöttem rá, hogy ami Nagy-Britanniában már legalább egy-két évtizede megszokott, begyűrűzött hozzánk is."

A globalizáció, az egészséggel kapcsolatos igények növekedése, az egészségbiztosítási rendszerek világszerte jellemző folyamatos átalakítása és az orvosképzés sok helyütt tudatos elsorvasztása együttesen termelte ki azt a sajátos keveredést, amely ma a gyógyítás világát jellemzi. A magyar doktorok tömegesen mennek Nyugatra, helyüket a nálunk kevésbé fejlett országok szakemberei töltik ki - ha kitöltik egyáltalán. Ha nem, akkor nyilván fokozódik az orvoshiány.

Magyarország egyébként még mindig viszonylag jó helyzetben van ebből a szempontból a térség vagy akár Nyugat-Európa néhány más országához képest. Az OECD szerint az ezer lakosra jutó praktizáló orvosok száma hazánkban a legutóbbi évekig emelkedett, 2004-ben például 10 ezer lakosra 33 jutott. (Nagy-Britanniában például csak 23.) A helyzet azonban folyamatosan romlik. Az egészségügyi ellátás szinvonalához hozzátartozik az is, hogy magyarországon egy orvosra 2-3 középfokú végzettséggel rendelkező szakember (ápolónő...) jut, addíg Európa nyugati felében 12-15, az Egyesült Államokban több mint 20 ápolónő jut.

A problémát súlyosbítja, hogy az orvosi hivatás megbecsültsége anyagi és erkölcsi értelemben is tragikus. A jelenlegi juttatási rendszer finoman szólva nem ösztönöz arra, hogy a végzős medikusok ne orvoslátogatónak menjenek valamelyik gyógyszercéghez. A háziorvosok átlagos életkora közelít a hatvan évhez, és a praxisok alig forgalomképesek. Hová fog ez vezetni?

(Forrás: Világgazdaság)
Utolsó frissítés ( 2007. október 27. )
 
< Előző   Következő >

Szolgáltatások

Előjegyzés

Bejelentkezés






Elfelejtett jelszó?
Még nincs azonosítója? Regisztráljon

Szavazás

Milyennek értékeli a Szülészet-Nőgyógyászati Osztályokat?
Szent István Kórház