Nőgyógyászat Portál

Emlőrák

Az emlőrák a nőknél a leggyakrabban kialakuló daganat . Az emlőrák férfiaknál is előfordul, azonban sokkal kisebb számban. Ezer nőre jut egy férfi emlődaganat. Magyarországon évente körülbelül 8000 új esetet diagnosztizálnak, és 2500-an halnak meg emlőrákban. Becslések szerint a magyar nők 10%-a betegszik meg élete folyamán valamikor emlőrákban. A betegség leginkább a 45–65 éves nőket érinti: az összes eset közel háromnegyed része ebből a korosztályból kerül ki. Az alábbiakban a női emlőrákról lesz szó.

A kialakulást befolyásoló tényezők:

  • Nemi hovatartozás: Az eltérő szövetek miatt, leginkább a nőket sújtja a betegség
  • Életkor: harminc éves kor alatt nagyon ritka a rákos elváltozás, a korral azonban az esély fokozottan növekszik.
  • Korábbi daganat – ha az egyik emlőben volt már daganatos elváltozás, akkor háromszor nagyobb esély van arra, hogy a másik emlőben is kialakuljon.
  • Gyermekszülés: azok a nők, akik nem szülnek, vagy csak 35 éves koruk után vállalnak gyermeket, nagyobb arányban betegszenek meg. Egyes statisztikák alapján a gyermektelenség (nem szült nők esetében), illetve az első kiviselt terhesség 40 éves kor felett háromszoros rizikófaktor jelent.
  • Családi halmozódás: ha a családban több emlőrákos megbetegedés is előfordult már, akkor a betegség kialakulásának esélye nagyon megnő.
  • BRCA1 és BRCA2 gének egyes örökölt mutációi kapcsolhatók a mellrák és a petefészekrák megnövekedett kockázatához.
  • Elhízás (zsírdús, főképp telített zsírsavakat tartalmazó ételek)
  • A női mell a nőiesség, az érzékiség, a szexualitás és az anyaság jelképe, megbetegedése mögött lelki okok is állnak.

 

Tünettan:

A korai mellrák rendszerint nem okoz panaszokat, tünetmentes. A növekedése során azonban az alábbi tünetek alakulnak ki:

  • "Csomó" kialakulása a mellben, vagy a hónaljárokban.
  • Az emlő nagyságának és/vagy kontúrjának megváltozása.
  • Változás a mellbimbóban (például befelé fordul). A bimbó vagy a bimbóudvar kivörösödése, gyulladása, duzzanata.
  • Szokatlan kidudorodások, illetve bemélyedések a melleken, illetve a bimbókon.
  • Az emlő bőrének megvastagodása, narancsbőr szerűvé válása.
  • Az emlőkben futó vénák állapotváltozása: beesettek, vagy kidudorodnak.
  • Váladékozás a mellbimbóból (elsősorban véres váladék).

Az emlőrákok kiindulási hely szerinti megoszlása: a külső-felső negyedben találják a 40 %-ukat, a középső területről indul a 18 %-uk, az összes többi negyedből 10-15 % negyedenként, míg az emlőbimbó csak 1 %-ban jelölhető meg kiindulási helyként.


Stádiumbeosztás:  

TX: elsődleges daganat nem igazolható

T0: nincs bizonyítható elsődleges daganat

Tis: Carcinoma in situ

T1: daganat átmérője nem nagyobb 2 cm-nél

T2: daganat átmérője 2-5 cm között van

T3: daganat átmérője 5 cm-nél nagyobb

T4: daganat bármekkora átmérőjű, de beszűri a bőrt és/vagy a mellkasfalat

NX: Regionális nyirokcsomó nem vizsgálható vagy ismeretlen

N0: nyirokcsomó áttét nem észlelhető

N1: mobilis nyirokcsomó áttét az azonos oldali hónaljárokban

N2: fixált nyirokcsomó áttét az azonos oldali hónaljárokban

N3: nyirokcsomó áttét az azonos oldali hónaljárokban és a mammaria interna láncban

MX: távoli daganatáttét nem mutatható ki

M0: távoli áttét nincs

M1: távoli daganatáttét mutatható ki, beleértve az azonos oldali supraclavicularis nyirokcsomó metastasist is

  

TNM

Tumorméret

Nyirokcsomó érintettség

Áttét

TX

 

 

 

T0

 

 

 

T0

Tis

N0

M0

T1

T1

N0

M0

T2A

T0

T1

T2

N1

N1

N0

M0

M0

M0

T2B

T2

T3

N1

N0

M0

M0

T3A

T0

T1

T2

T3

T3

N2

N2

N2

N1

N2

M0

M0

M0

M0

M0

T3B

T4

Bármelyik N

M0

T3C

Bármelyik T

N3

M0

T4

Bármelyik T

Bármelyik N

M1

 

Diagnosztika:

  Kivizsgáláskapcsán a triplet diagnosztika alkalmazandó:

  • fizikális vizsgálat
  • mammographia és/vagy ultrahang (más képalkotó)
  • aspirációs cytológia / tűbiopszia

A pontos stádium meghatározáshoz más vizsgálatokra is szükség van.

  • CT, MRI, PET-CT, Izotóp, Rtg...

Kezelés:

  • Stádiumfüggő
  • Elsődlegesen műtét, lehetőség szerint sentinel nyirokcsomó vizsgálatával
  • Sugárkezelés
  • Kemoterápia
  • Hormonkezelés
  • Molekulárisan célzott daganatterápia (target terápia)
A kezelés kapcsán felmerülő megválaszolandó kérdések:
  • Milyen méretű a daganat
  • Egy, vagy több daganat van-e
  • Van-e áttétes nyirokcsomó, ha van, akkor mennyi
  • Van-e távoli szervi áttét, ha igen, akkor mely szervben
  • Milyen stádiumú a daganat
  • Milyen a daganat szövettani típusa és Grade-je
  • Milyen a daganat hormonreceptor státusza
  • HER-2 pozitív-e a daganat
  • Emlő szervmegtartó műtétre van-e lehetőség
  • A daganat eltávolításával egy-időben lehetőség van-e rekonstrukcióra (plasztikára) - alapvető szakmai viták tárgya. Az utóbbi időben előtérbe került az életminőség, valamint az esztétika kérdés.
  • Szükség van-e kiegészítő kezelésre:
    • Kemoterápia
    • Sugárkezelés
    • Hormonkezelés
  • Milyen mellékhatásai vannak a kezelésnek, vagy a kezeléseknek

Stádiumtól független 5 éves átlagos túlélés kb. 70-75%.* (*ebbe a csoportba minden stádium benne van)

A korán felfedezett emlőrák 10 éves áttét túlélése 70-75%.
A helyileg előrehaladott emlőrák 10 éves áttét túlélése 35%.
A távoli áttétekkel rendelkező 10 éves áttét túlélése 15%. 

 

Honlaptérkép :Nőgyógyászat arrow Nőgyógyászati témák arrow Jogszabályok arrow Az egészségügyi dolgozók jogai
Az egészségügyi dolgozók jogai PDF Nyomtatás

Az orvos-beteg kapcsolat jogi értelemben megbízási szerződésnek tekinthető.

A törvény meghatározza az egészségügyi dolgozók jogait is.

A beteg vizsgálatát megtagadhatja az orvos:

 • ha ebben más beteg ellátásának azonnali szükségessége miatt akadályoztatva van, ilyenkor a beteget más orvoshoz kell irányítania,
 • a beteghez fűződő személyes kapcsolata miatt feltéve, hogy a beteget más orvoshoz irányítja,
 • ha erre saját egészségi állapota vagy egyéb gátló körülmény következtében fizikailag alkalmatlan,
 • ha igazolható, hogy a beteg egészségi állapota orvosi ellátást nem igényel,
 • a beutaló orvos által javasolt vagy a beteg által kért kezelés szakmailag nem indokolt,
 • a szükséges ellátás nyújtásához az egészségügyi szolgáltatónál nincsenek meg a személyi, illetve tárgyi feltételek és a beteget beutalja az ellátásra szakmailag illetékes egészségügyi szolgáltatóhoz, vagy
 • a beteg állapota nem igényel azonnali beavatkozást és a vizsgálatot végző orvos a beteget későbbi időpontra visszarendeli,
 • amennyiben a beteg vizsgálata alapján megállapítást nyer, hogy a beutaló orvos által javasolt vagy a beteg által kért ellátás jogszabályba vagy szakmai szabályba ütközik,
 • az adott ellátás erkölcsi felfogásával, lelkiismereti vagy vallási meggyőződésével ellenkezik,
 • a beteg együttműködési kötelezettségét súlyosan megsérti,
 • vele szemben a beteg sértő vagy fenyegető magatartást tanúsít, kivéve, ha e magatartását betegsége okozza,
 • saját életét vagy testi épségét a beteg magatartása veszélyezteti,
 • ez a beteg egészségi állapotát károsan nem befolyásolja,
 • a beteget más orvoshoz irányítja, vagy javasolja, hogy saját érdekében forduljon más orvoshoz.

Az orvosnak meg kell tagadnia az orvosi tevékenységet:

 • ha a beteg, a hozzátartozója vagy bármely más személy olyan orvosi tevékenység kifejtését kéri, illetőleg olyan orvosi tevékenység elvégzésére kívánja rábírni, amelyet jogszabály tilt (pl.: eutanázia)
 • ha a beteg, a hozzátartozója vagy bármely személy jogszabályba ütköző cselekményéhez kívánja igénybe venni a kezelést. (pl.: kábítószer-fogyasztás)

Az orvos dokumentációs kötelezettsége.

A beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. Az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát.

A beteg a róla vezetett egészségügyi dokumentációba betekinthet és kérésére az egészségügyi ellátó a dokumentációról fénymásolatot köteles adni.

Az egészségügyi dokumentáció részeként meg kell őrizni 50 évig az egyes vizsgálatokról készült leleteket, 30 évig a zárójelentéseket.

Az egészségügyi dolgozók jogai:

 • az egészségügyi dolgozónak is joga van az emberi méltóságának tiszteletben tartásához,
 • joga van lelkiismereti és világnézeti szabadságához,
 • jóhírnevének, magánéletének, magántitkainak tiszteletéhez,
 • egészségének és testi épségének óvásához,
 • orvosnak joga van ahhoz, hogy a tudományosan elfogadott vizsgálati és terápiás módszerek közül szabadon válasszon,
• az egészségügyi dolgozó, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy jogosult és köteles szakmai ismereteinek - a tudomány mindenkori állásával, fejlődésével összhangban történő - folyamatos továbbfejlesztésére.

Utolsó frissítés ( 2008. április 23. )
 
< Előző   Következő >

Szolgáltatások

Előjegyzés

Bejelentkezés






Elfelejtett jelszó?
Még nincs azonosítója? Regisztráljon

Szavazás

Milyennek értékeli a Szülészet-Nőgyógyászati Osztályokat?
Szent Rókus Kórház