Művi meddővé tétel jogi szabályozása

A művi meddővé tétel azon típusát, melynek során elzárják a nőknél a petevezetéket, illetve férfiaknál a spermavezetékeket, írásban kell kérvényezni, s a jelenlegi szabályozás szerint ezt már 18 évesen is meg lehet tenni. A jelentkezőt minden esetben fel kell világosítani arról, hogy vannak más fogamzásgátló módszerek is, és tudatni kell vele azt is, hogy a sterilizálás majdnem biztosan visszafordíthatatlan következményekkel jár, gyermeke már csak a költséges lombikprogram segítségével lehet - ezzel kell szembesülni annak, aki a családtervezés ezen formáját választja.

 

2006. évi CXV. törvény 2013. évi CCLII. törvény 8. § (16) módosítása

egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról

36. § Az Eütv. 187. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„187. § (1) A nemző-, illetőleg fogamzásképességet megakadályozó művi meddővé tétel az érintett nő vagy férfi írásbeli kérelme alapján

a) tizennyolcadik életévét betöltött cselekvőképes és

b) tizennyolcadik életévét betöltött, cselekvőképességében bármely ügycsoportban részlegesen korlátozott,

c) tizennyolcadik életévét be nem töltött korlátozottan cselekvőképes kiskorú, valamint

d) a 187/B. § szerinti esetben a cselekvőképtelen - ide nem értve a cselekvőképtelen állapotban lévő személyt -

személynél végezhető el. (Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 8. § (16). Hatályos: 2014. III. 15-től.)

(1a) A művi meddővé tétel az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy kérelmére családtervezési célból 40. életévét betöltött vagy három vér szerinti gyermekkel rendelkező személynél végezhető el. (Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 8. § (16). Hatályos: 2014. III. 15-től.)

(2) A művi meddővé tétel elvégzése iránti kérelem benyújtásakor az egészségügyi szolgáltató kijelölt orvosa a kérelmezőt szóban és írásban tájékoztatja a fogamzásgátlás - általa, illetve partnere által alkalmazható - egyéb lehetőségeiről, a beavatkozás jellegéről, lehetséges kockázatairól és következményeiről, a fogamzó-, illetve nemzőképesség helyreállításának esélyéről.

(3) A művi meddővé tétel elvégzése iránti kérelem benyújtásakor az egészségügyi szolgáltató tájékoztatja továbbá a kérelmezőt arról, hogy amennyiben a kérelmező a művi meddővé tételre irányuló beavatkozás igénybevételére vonatkozó szándékát fenntartja, a tájékoztatást követő hat hónap elteltével az egészségügyi szolgáltatónál történő ismételt megjelenése szükséges. Ha a kérelmező e tájékoztatást követő hat hónap elteltével az egészségügyi szolgáltatónál megjelenik és nyilatkozik arról, hogy a művi meddővé tétel elvégzése iránti kérelmét fenntartja, a beavatkozás elvégzésére az ettől az időponttól számított hat hónap elteltével kerülhet sor, kivéve, ha a kérelem fenntartásáról szóló nyilatkozat megtételét követően a beavatkozás soron kívüli elvégzését szülészeti vagy más műtéti esemény lehetővé teszi.

(4) (Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCLII. törvény 8. § (22) b). Hatálytalan: 2014. III. 15-től.)

(5) Amennyiben a beavatkozás korlátozottan cselekvőképes, illetőleg cselekvőképtelen személy művi meddővé tételére irányul, a (2)-(4) bekezdés szerinti tájékoztatás a korlátozottan cselekvőképes, illetőleg cselekvőképtelen személy számára a cselekvőképességet korlátozó, illetve kizáró ok jellegének figyelembevételével, az érintett személy által értelmezhető módon történik.

(6) A művi meddővé tétel iránti kérelmet közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell előterjeszteni.

(7) Egészségügyi indokból kerül sor a beavatkozás elvégzésére akkor, ha szakorvos véleménye alapján

a) a terhesség a nő életét, testi épségét, egészségét közvetlenül veszélyeztetné, vagy a terhességből születendő gyermek orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban szenvedne, és

b) más fogamzásgátlási módszer alkalmazása nem lehetséges vagy egészségügyi okból nem javasolható.

(8) A (7) bekezdés szerinti egészségügyi indokból végzett beavatkozás esetén a (3) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”

 

Megjegyzés:

Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha az alábbi feltételek valamelyike fennáll:

   1. a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta;
   2. két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító az okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni;
   3. a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van;
   4. a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;
   5. ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik;
   6. az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el.

Csoport: 
Címkék: 
jog