A HPV védőoltás mikor ajánlott? | Nőgyógyászat | Nőgyógyász

Nőgyógyászat Portál

Onkológiai fogalomtár

Helyi kezelés a sebészi beavatkozás (műtét) és általában a sugárkezelést jelenti. Egyes esetekben lokális kemoterápiát is alkalmaznak.

A kemoterápia célja a daganatsejtek elpusztítása.

Szisztémás kezelés: A helyi kezelésektől eltérően a szisztémás kezelés az egész szervezetre hatással van. Ebbe a csoportba tartozik minden kezelés, ami nem műtét és nem a sugárkezelések döntő többsége. Az onkológiai készítmények hatásmechanizmusának lényege, hogy a tumorsejtek érzékenyebbek a kemoterápiás szerek hatóanyagaira, mint az egészséges sejtek. Ezek az anyagok bár az egészséges sejteket is károsíthatják, ám sajátosságukból adódóan a daganatos sejteket nagyobb mértékben.

A citotoxikus (sejtekre mérgező hatású) kezelések alapvető célja a gyors sejthalál révén a tumorcsökkenés (regresszió) elérése. Az egészséges sejtekre gyakorolt káros hatásai miatt ezen kemoterápiáknak erősebbek a mellékhatásai.

A citosztatikus (sejtosztódást gátló) terápiák elsősorban nem a tumorsejtek elpusztítására törekednek, hanem a jelátviteli rendszerük blokkolásával azok szaporodását, terjedését igyekeznek gátolni, ami által a szervezet és a tumor között egy tartós, hosszú ideig fenntartható „együttélés" jöhet létre.

A hormonkezelés során általában a szervezetben termelődő hormonok hatásait gátolják, ezáltal a hormonok szaporodást serkentő hatását gátolják. Leggyakrabban az emlőrák és a prosztatarák kezelésében alkalmaznak hormonkészítményeket.

Az immunterápia elsősorban kiegészítő módszer.
Az aktív immunterápia esetén a páciensnek saját rákos szöveteiből vesznek mintát, s annak felhasználásával készítenek személyre szabott oltóanyagot. A vakcinát a szervezetbe visszajuttatva azt próbálják elérni, hogy az immunrendszer maga is felismerje a daganatos sejteket és hatékonyabban harcoljon ellenük.
A passzív immunterápia során olyan anyagokat juttatnak be, amelyeket az immunrendszer maga is használ.

A biológiai válaszmódosítók olyan célzott (target) terápiás gyógyszerek, amelyek szelektíven képesek hatni a sejtekre: a daganatsejtek felszínén vagy belsejében lévő fehérjéket azonosítva indítanak támadást a tumor ellen, gátolják a sejtosztódást serkentő jeleket vagy a daganatot tápláló érhálózat kifejlődését és működését, ezzel befolyásolják a tumor viselkedését.

Neoadjuváns kemoterápiáról beszélünk, ha azt a műtét, esetleg a sugárkezelés előtt alkalmazzák. Célja a daganat méret csökkentése, így könnyebben eltávolíthatóvá válik, illetve kevésbé kiterjedt műtétre nyílik lehetőség.

Az adjuváns kemoterápia célja a műtétet vagy sugárkezelést követően visszamaradt daganat elpusztítása. Ezzel csökkentik annak kockázatát, hogy a műtét után esetleg a szervezetben maradt rákos sejtek kiújulást vagy áttétet okozzanak.

A palliatív kemoterápia elsősorban nem a gyógyítást célozza: az előrehaladott daganatos betegségben, amikor sem műtéttel, sem sugárkezeléssel nem érhető már el daganatmentes állapot, a gyógyszeres kezelés célja a daganat fejlődésének lelassítása, a tumor méretének csökkentése, és ezáltal a panaszok mérséklése, az életminőség javítása, az élet meghosszabbítása.
Az inoperábilitás nem sebészeti, hanem belgyógyászati kérdés. Azt jelzi, hogy a beteg minden szempontot figyelmbe véve műthető-e?
Az irrezekábilitás, vagy incurabilitás sebészeti kérdés. Azt mutatja, hogy a betegség sebészeti szempontból nem alkalmas műtétre, nem operálható.

A HPV védőoltás mikor ajánlott?

A HPV védőoltás akkor ajánlott, ha még nem fertőződött meg az oltást tartalmazó HPV törzsekkel. Feltehetően akkor is hatásos, ha korábban fertőzött volt, de aktuálisan nem fertőzött az oltást tartalmazó HPV törzsekkel. Vannak a tudomány számára nem tökéletesen tisztázott területek, ezek jelenleg is kutatás alatt állnak. A fertőzés kimutatására a méhnyarák-szűrés és a HPV közvetlen kimutatása (HPV tipizálás, HPV szűrés) alkalmas. ld. még HPV fertőzés.

Utolsó frissítés ( 2011. október 25. )