A méhnyakrák Magyarországon a nőket érintő rosszindulatú daganatok előfordulását tekintve az 5-6. helyen áll. Évente körülbelül 1300-1400 új méhnyakrákos eset kerül felfedezésre és körülbelül 450 áldozata van. Az Európai Unióban évente mintegy 60 ezer nőnél állapítanak meg méhnyakrákot, és 30 ezer nő hal meg ebben a betegségben. A méhnyakrák világviszonylatban a 45 év alatti nők körében a második leggyakoribb rákfajta. Világszerte minden évben több mint 500 ezer nő betegszik meg és közel 240 ezer nő hal meg méhnyakrák következtében. Leggyakrabban 45-50 éves korban kerül diagnosztizálásra. Tendencia, hogy egyre fiatalabb korosztályt érinti a betegség. Nem ritka huszonévesek körében sem. A kialakulásában szerepet játszik az aktív szexuális élet, a HPV fertőzés.

Tünettan:

Elsődleges, vagy korai tünetek:

• Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a rákmegelőző állapot és a korai méhnyakrák tünetmentes! Ez az állapot évekig is fennállhat!
• Rendellenes hüvelyvérzés, sok esetben a közösülést követően.
• Rendellenes hüvelyfolyás.

A méhnyakrák általában évek alatt alakul ki.  Ezért van fontos jelentősége a rendszeresen elvégzett méhnyakrák-szűrésnek . Az esetek 99%-ban a daganatos sejtekben megtalálható a HPV.

A méhnyakrák kialakulásának folyamata:

A hengerhám-laphám átmenetnél (transzformációs zóna, vagy squamocolumnaris junkció), illetve hámsérüléseken (szexuális együttlét során kialakuló mikrosérüléseken) keresztül a vírus bejut a bazálsejtekbe. A gazdasejtekbe jutott vírus saját szaporodása érdekében beépül a sejt genetikai állományába. Az integrálódott vírus DNS korai génszakaszainak átíródása a vírus replikációs képességének elvesztésével és a gazdasejt karcinogenezisével jár együtt. Az E6–E7 onkogének által kódolt onkoproteinek a sejt tumorszuppresszor (p53, pRB) rendszerének felfüggesztését eredményezik, így a sejt a programozott sejthalál helyett a korlátlan osztódás útjára lép.
A HPV-fertőzés nem minden esetben vezet méhnyakrák kialakulásához. A fertőzés az esetek 80%-ában átmeneti jellegű, mert az immunrendszer a fertőzött sejteket elpusztítja. 20%-ban azonban a fertőzés tartóssá válik, a jó osztódóképességű bazálsejtek daganatos irányba fejlődnek. Az egészséges hámsejtből a rákmegelőző  állapot hónapok alatt, az invazív daganat évek–évtizedek alatt fejlődhet ki.

A méhnyakrák kialakulásának négy fő fázisa van:

• a metapláziás epithelsejtek fertőzése a méhnyak transzformációs zónájában
• a vírusok (HVP) perzisztálása
• a perzisztensen fertőzött méhnyak epithelium sejtek kóros átalakulása: Squamosus intraepithelialis laesio (LSIL, HSIL), illetve  cervicalis dysplasia (CIN1, CIN 2, CIN3), lásd Méhnyak citológiai lelet értékelése
• az epithelium bazális membránjának áttörése: invazív méhnyakrák

Stádiumbeosztás:   

Összefoglalás:

I stádium: A daganat a méhnyakra lokalizált, a méhtestre nem terjed. IA1 és  IA2 stádium között különbséget a a teljes elváltozást magába foglaló eltávolított szövettani minta –elsősorban conisatum- alapján lehet tenni.
II stádium: A daganat a méhnyakon túlterjed, de nem éri el a medencefalat. A daganat beszűri a hüvelyt, azonban nem éri el annak az alsó harmadát.
III stádium: A daganat a medencefalig terjed. Végbél vizsgálattal a daganat és a medencefal között nincs tumor mentes terület ("rés"). A daganat beszűri a hüvely alsó harmadát. Az összes lezárt vese, és/vagy nem működő vese III. stádiumot jelent (amennyiben a méhnyak daganat okozza).
IV stádium: A daganat a medencén túl terjed, és / vagy a húgyhólyag, és / vagy a végbél nyálkahártyát beszűri.

FIGO stádium módosítás dátuma: 2009. május

The New FIGO Staging for Carcinoma of the Vulva, Cervix, Endometrium, and Sarcomas, ld.: itt

 
Szövettani beosztás:

• Laphámrák (carcinoma planucellulare) az estek 85%-a. Ezen bellül megkülönböztetünk elszarusodó és el nem szarusodó típust.
• Mirigyhámsejtes rák (adenocarcinoma) az estek 8-12%-a. Többségük (80%) atypusos nyáktermelő endocervikális sejtekből áll. Előfordul intestinális-, endometrioid-, és világossejtes (clear-cell) típus is.
• Adenosquamous carcinoma az estek 2-4%-a. Különböző differenciáltságú laphám és mirigysejteket tartalmaz. (glassy cell type)
• Ritka daganatok az estek 1-3%-a: Sarcoma, Melanoma maligmum, Neuroendocrine carcinoma

Diagnosztika:

• Legfontosabb a megelőzés, amire a méhnyakrák-szűrés szolgál!
• Nőgyógyászati vizsgálat
• Citológia
• Kolposcopia
• Szövettani mintavétel (kimetszés, vagy biopszia)
  
• MRI, CT, PET-CT, UH

Kezelés:

• Stádiumfüggő
• Elsődlegesen műtét:
  • Kimetszéssel igazolni kell a daganatot. Amennyiben a vizsgálatok olyan "korai" elváltozást valószínűsítenek, amely méhszájműtéttel megoldható, abban az esetben erre kell törekedni. Amennyiben a folyamat előrehaladottabb, akkor első beavatkozásként próbakimetszésből igazolni kell a folyamatot, majd a műtét kiterjesztésre tervet kell felállítani. A méhnyakrák klasszikus műtéti megoldása a Wertheim műtét, amely kiterjesztett radikális méheltávolítást jelent. Válogatott esetekben lehetőség van ún. méhmegtartó Wertheim műtét -Trachellectomia- végzésére, amikor a méhtest megtartásával a teherbeesés lehetősége megmarad.
    
• Sugárkezelés
• Kemoterápia

Stádium függő 5 éves túlélés:

•   I. stádiumban: 85-98%
•  II. stádiumban: 65-90%
• III. stádiumban: 30-50%
•  IV. stádiumban: 0-10%

Stádiumtól független 5 éves átlagos túlélés kb. 50-55%.* (*ebbe a csoportba minden stádium benne van)