Természetes születésszabályozás | Nőgyógyászat | Nőgyógyász

Nőgyógyászat Portál

Méhnyakrák

A méhnyakrák Magyarországon a nőket érintő rosszindulatú daganatok előfordulását tekintve az 5-6. helyen áll. Évente körülbelül 1300-1400 új méhnyakrákos eset kerül felfedezésre és körülbelül 450 áldozata van. Az Európai Unióban évente mintegy 60 ezer nőnél állapítanak meg méhnyakrákot, és 30 ezer nő hal meg ebben a betegségben. A méhnyakrák világviszonylatban a 45 év alatti nők körében a második leggyakoribb rákfajta. Világszerte minden évben több mint 500 ezer nő betegszik meg és közel 240 ezer nő hal meg méhnyakrák következtében. Leggyakrabban 45-50 éves korban kerül diagnosztizálásra. Tendencia, hogy egyre fiatalabb korosztályt érinti a betegség. Nem ritka huszonévesek körében sem. A kialakulásában szerepet játszik az aktív szexuális élet, a HPV fertőzés.

Tünettan:

Elsődleges, vagy korai tünetek:

Fontos felhíni a figyelmet arra, hogy a rákmegelőző állapot és a korai méhnyakrák tünetmentes! Ez az állapot évekig is fennállhat!
Rendellenes hüvelyvérzés, sok esetben a közösülést követően.
Rendellenes hüvelyfolyás.

A méhnyakrák általában évek alatt alakul ki. Ezért van fontos jelentősége a rendszeresen elvégzett méhnyakrák-szűrésnek . Az esetek 99%-ban a daganatos sejtekben megtalálható a HPV.

A méhnyakrák kialakulásának négy fő fázisa van:

a metapláziás epithelsejtek fertőzése a méhnyak transzformációs zónájában
a vírusok (HVP) perzisztálása
a perzisztensen fertőzött méhnyak epithelium sejtek kóros átalakulása: Squamosus intraepithelialis laesio (LSIL, HSIL), illetve cervicalis dysplasia (CIN1, CIN 2, CIN3), lásd Méhnyak citológiai lelet értékelése
az epithelium bazális membránjának áttörése: invazív méhnyakrák

Stádiumbeosztás:

TNM	FIGO
TX		Elsődleges daganat nem igazolható
T0		Nincs bizonyítható elsődleges daganat
Tis	0	Carcinoma in situ
T1a	IA	Invazív daganat csak mikroszkopikusan látható. Az infiltráció mélysége legfeljebb 5 mm, és nem szélesebb, mint 7 mm.
T1a₁	IA₁	Stróma infiltráció nem mélyebb, mint 3 mm és nem szélesebb, mint 7 mm
T1a₂	IA₂	Stróma infiltráció 3 mm és 5 mm kötött van és nem szélesebb, mint 7 mm
T1b	IB	Klinikai vizsgálattal látható daganat. Az elváltozás a méhnyakra korlátozódik, az elváltozás nagyobb, mint IA.
T1b₁	_IB1	Tumor átmérője 4 cm-nél nem nagyobb
T1b₂	IB₂	Daganat átmérője 4 cm-nél nagyobb (Bulky Daganat)
T2a	IIA	Daganat a hüvely felső 2/3-át beszűri
T2b	IIB	Daganat a parametriumot részlegesen beszűri
T3a	IIIA	Daganat a hüvely alsó 1/3-át beszűri
T3b	IIIB	Daganat a parametriumot a medencefalig beszűri (lezárt vese, néma vese)
T4a	IVA	Daganat a húgyhólyag, és / vagy a végbél nyálkahártyát beszűri
T4b	IVB	Távoli áttét igazolható
		A nyirokrendszer, és / vagy ér érintettség nem módosítja a stádiumot!

Összefoglalás:

I stádium: A daganat a méhnyakra lokalizált, a méhtestre nem terjed. IA1 és IA2 stádium között különbséget a a teljes elváltozást magába foglaló eltávolított szövettani minta –elsősorban conisatum- alapján lehet tenni.
II stádium: A daganat a méhnyakon túlterjed, de nem éri el a medencefalat. A daganat beszűri a hüvelyt, azonban nem éri el annak az alsó harmadát.
III stádium: A daganat a medencefalig terjed. Végbél vizsgálattal a daganat és a medencefal között nincs tumor mentes terület ("rés"). A daganat beszűri a hüvely alsó harmadát. Az összes lezárt vese, és/vagy nem működő vese III. stádiumot jelent (amennyiben a méhnyak daganat okozza).
IV stádium: A daganat a medencén túl terjed, és / vagy a húgyhólyag, és / vagy a végbél nyálkahártyát beszűri.

FIGO stádium módosítás dátuma: 2009. május

The New FIGO Staging for Carcinoma of the Vulva, Cervix, Endometrium, and Sarcomas, ld.: itt

Szövettani beosztás:

Laphámrák (carcinoma planucellulare) az estek 85%-a. Ezen bellül megkülönböztetünk elszarusodó és el nem szarusodó típust.
Mirigyhámsejtes rák (adenocarcinoma) az estek 8-12%-a. Többségük (80%) atypusos nyáktermelő endocervikális sejtekből áll. Előfordul intestinális-, endometrioid-, és világossejtes (clear-cell) típus is.
Adenosquamous carcinoma az estek 2-4%-a. Különböző differenciáltságú laphám és mirigysejteket tartalmaz. (glassy cell type)
Ritka daganatok az estek 1-3%-a: Sarcoma, Melanoma maligmum, Neuroendocrine carcinoma

Diagnosztika:

Legfontosabb a megelőzés, amire a méhnyakrák-szűrés szolgál!
Nőgyógyászati vizsgálat
Citológia
Kolposcopia
Szövettani mintavétel (kimetszés, vagy biopszia)
MRI, CT, PET-CT, UH

Kezelés:

Stádiumfüggő
Elsődlegesen műtét:
- Kimetszéssel igazolni kell a daganatot. Amennyiben a vizsgálatok olyan "korai" elváltozást valószínűsítenek, amely méhszájműtéttel megoldható, abban az esetben erre kell törekedni. Amennyiben a folyamat előrehaladottabb, akkor első beavatkozásként próbakimetszésből igazolni kell a folyamatot, majd a műtét kiterjesztésre tervet kell felállítani. A méhnyakrák klasszikus műtéti megoldása a Wertheim műtét, amely kiterjesztett radikális méheltávolítást jelent.
Sugárkezelés
Kemoterápia

Stádium függő 5 éves túlélés:

I. stádiumban: 85-98%
II. stádiumban: 65-90%
III. stádiumban: 30-50%
IV. stádiumban: 0-10%

Stádiumtól független 5 éves átlagos túlélés kb. 50-55%.* (*ebbe a csoportba minden stádium benne van)

Természetes születésszabályozás

A spontán megtermékenyülés valószínűsége statisztikai adatok alapján a következő:
Amennyiben 1000 nő egyszer közösül a ciklus középidejében (peteérés ideje alatt), akkor körülbelül 80-an fognak teherbeesni.
Ld. még: A fogamzásgátló módszerek megbízhatósága
A peteérés, vagy ovuláció időpontját előre csak valószínűsíteni lehet, a peteérés bekövetkezése nagy biztonsággal meghatározható. Szabályos ciklus esetén a menstruáció jelentkezéséből visszamenőleg jól meghatározható.

A természetes születésszabályozási módszerek az ovuláció időpontjának meghatározásán alapulnak.

A menstruációs ciklus vezetésére a Menstruációs Naptár szolgál.

Ha "előre" szeretnénk tudni a peteérés időpontját, akkor különféle módszereket lehet alkalmazni.

A termékenységi tudatosság, mint születésszabályozó módszer a következők tényeken alapul:

- A menstruációs ciklus alatt általában hat olyan nap van, amikor a közösülés terhességet eredményezhet; ez a „fogamzási ablak” az ovuláció előtti öt napra és magára az ovuláció napjára terjed. Miként az ovuláció napja is ciklusról ciklusra változik, a hat fogamzásra alkalmas nap sem esik minden hónapban ugyanazokra a naptári napokra. Nincs megbízható módszer az ovuláció időpontjának meghatározására, ezért a fogamzásra alkalmas napokat sem lehet megbízhatóan előre jelezni.
- A női petesejt élettartama összesen 24 óra. Egy ciklusban csak egy napon lehet teherbeesni.
- A sperma 72 órán keresztül él a hüvelyben, illetve a belső nemi szervekben. A "megfelelő mennyiségű" spermiumszámhoz általában 3-5 nap szexuális önmegtartóztatás (abstinentia) szükséges.
- A megtermékenyülés legnagyobb valószínűsége a peteérés idején, az úgynevezett "középidőben" van („fogamzási ablak”).
- A védekezés szempontjából leginkább "biztonságos" időszak az ovulációt követően 2 nappal kezdődik és a következő menstruációig tart.
- A nők 2%-ánál már a ciklus negyedik napján megkezdődik a fogamzásra alkalmas periódus. A csúcsérték a 12. és 14. napra esik, amikor a nők több mint fele képes a fogamzásra. 1%-nál kisebb a valószínűsége, hogy a nő fogamzóképes napjai közé a menstruációs ciklus második napja is beletartozzon.
- A ciklus bármelyik napján teherbe lehet esni, nincs 100%-osan védett időszak! A peteérés időpontja előre csak valószínűsíthető, utólag lehet biztonsággal meghatározni. Úgynevezett extra peteérés is "bármikor" előfordulhat. Bár nem jellemző, de a fentiekből is látható, a menstruáció alatt is történhet teherbeesés.
- Valamint, bár ritka, de egy ciklusban több peteérés is előfordulhat!

Ogino-Knaus, vagy naptármódszer:
Az ovulációs ciklus követésén alapuló fogamzásgátló módszer. Figyelemmel kísérjük a ciklust (általában három hónap elegendő), hogy meghatározhassuk az ovuláció egyéni "formáját".
Ez a megfigyelés segít megállapítani, hogy mikor van "középidő". Ebben az időszakban a legnagyobb esélye a teherbeesésnek.

Hőmérőzés vagy Hillebrant-módszer:
Ez a módszer a testhőmérséklet nyomon követését igényli, így meghatározható, hogy mikor következik be az ovuláció. A testhőmérséklet az ovuláció előtt általában 37 C fok alatt van, az ovulációs időszakban növekszik kb. 0,4-0,5 C fokkal és 37 C fok fölé emelkedik. A hőmérsékletet minden reggel azonos időben, üreges szervben kell mérni, pl. szájban (ébredési alaphőmérséklet).

Ovulációs nyákteszt, Billing-módszer:
Ezzel a módszerrel a méhnyak nyákot, vagy nyálat kell vizsgálni, hogy meghatározzuk az ovuláció időszakát. "Középidőben" a nyál, illetve a méhnyak nyák szerkezete megváltozik. Közvetlenül a peteérés előtt a méhnyak nyák hasonlatos lesz a tojásfehérjéhez. Kis mintát véve belőle, két ujj között - az ujjak lassú széthúzásával - jól nyújtható lesz. Naponként ellenőrizve a nyák nyújthatóságát behatárolhatjuk a fertilis időszakot, illetve a nők jelentős része érzékeli, mint "nedves napokat". Ez a változás kimutatható ovulációs mikroszkóppal, pl. Fertility PG/53. Vannak nők, akik a peteérés konkrét időpontját is érzik.

Symptothermális módszer:
A testhőmérséklet nyomon követéséből, a méhnyak nyák vizsgálatából áll, valamint a kiegészíthető a méhszáj helyzetének és jellegének a (keménységének és zártságának tapintással való) vizsgálatával.

Ovulációs hormonteszt vagy LH teszt:
A szervezet hormonszintjéből lehet következtetni az ovuláció bekövetkezésének időpontjára. A peteérés során az LH-hormon mennyisége fokozatosan emelkedik, majd a tüszőrepedés előtt 24-36 órával eléri a csúcsát. Az LH-csúcs meglétéből nem lehet teljes bizonyossággal következtetni arra, hogy a tüszőrepedés valóban megtörténik. Előfordul, hogy már a peteérés fázisa során következik be probléma, és az érett tüsző nem reped meg, így nem következhet be terhesség sem. Az LH teszttel vizeletből lehet vizsgálni a hormonszintet.

Utolsó frissítés ( 2010. augusztus 24. )