Nőgyógyászat Portál

Méhnyakrák

A méhnyakrák Magyarországon a nőket érintő rosszindulatú daganatok előfordulását tekintve az 5-6. helyen áll. Évente körülbelül 1300-1400 új méhnyakrákos eset kerül felfedezésre és körülbelül 450 áldozata van. Az Európai Unióban évente mintegy 60 ezer nőnél állapítanak meg méhnyakrákot, és 30 ezer nő hal meg ebben a betegségben. A méhnyakrák világviszonylatban a 45 év alatti nők körében a második leggyakoribb rákfajta. Világszerte minden évben több mint 500 ezer nő betegszik meg és közel 240 ezer nő hal meg méhnyakrák következtében. Leggyakrabban 45-50 éves korban kerül diagnosztizálásra. Tendencia, hogy egyre fiatalabb korosztályt érinti a betegség. Nem ritka huszonévesek körében sem. A kialakulásában szerepet játszik az aktív szexuális élet, a HPV fertőzés.

 

Tünettan:

Elsődleges, vagy korai tünetek:

  • Fontos felhíni a figyelmet arra, hogy a rákmegelőző állapot és a korai méhnyakrák tünetmentes! Ez az állapot évekig is fennállhat!
  • Rendellenes hüvelyvérzés, sok esetben a közösülést követően.
  • Rendellenes hüvelyfolyás.

A méhnyakrák általában évek alatt alakul ki.  Ezért van fontos jelentősége a rendszeresen elvégzett méhnyakrák-szűrésnek . Az esetek 99%-ban a daganatos sejtekben megtalálható a HPV.

A méhnyakrák kialakulásának négy fő fázisa van:

  • a metapláziás epithelsejtek fertőzése a méhnyak transzformációs zónájában
  • a vírusok (HVP) perzisztálása
  • a perzisztensen fertőzött méhnyak epithelium sejtek kóros átalakulása: Squamosus intraepithelialis laesio (LSIL, HSIL), illetve  cervicalis dysplasia (CIN1, CIN 2, CIN3), lásd Méhnyak citológiai lelet értékelése
  • az epithelium bazális membránjának áttörése: invazív méhnyakrák

 

Stádiumbeosztás:   

 

TNM

FIGO

 

TX

 

Elsődleges daganat nem igazolható

T0

 

Nincs bizonyítható elsődleges daganat

Tis

0

Carcinoma in situ

T1a

IA

Invazív daganat csak mikroszkopikusan látható.

Az infiltráció mélysége legfeljebb 5 mm, és nem szélesebb, mint 7 mm.

T1a1

IA1

Stróma infiltráció nem mélyebb, mint 3 mm és nem szélesebb, mint 7 mm

T1a2

IA2

Stróma infiltráció 3 mm és 5 mm kötött van és nem szélesebb, mint 7 mm

T1b

IB

Klinikai vizsgálattal látható daganat.

Az elváltozás a méhnyakra korlátozódik, az elváltozás nagyobb, mint IA.

T1b1

IB1

Tumor átmérője 4 cm-nél nem nagyobb

T1b2

IB2

Daganat átmérője 4 cm-nél nagyobb (Bulky Daganat)

T2a

IIA

Daganat a hüvely felső 2/3-át beszűri

T2b

IIB

Daganat a parametriumot részlegesen beszűri

T3a

IIIA

Daganat a hüvely alsó 1/3-át beszűri

T3b

IIIB

Daganat a parametriumot a medencefalig beszűri (lezárt vese, néma vese)

T4a

IVA

Daganat a húgyhólyag, és / vagy a végbél nyálkahártyát beszűri

T4b

IVB

Távoli áttét igazolható

 

 

A nyirokrendszer, és / vagy ér érintettség nem módosítja a stádiumot!

 

Összefoglalás:

I stádium: A daganat a méhnyakra lokalizált, a méhtestre nem terjed. IA1 és  IA2 stádium között különbséget a a teljes elváltozást magába foglaló eltávolított szövettani minta –elsősorban conisatum- alapján lehet tenni.
II stádium: A daganat a méhnyakon túlterjed, de nem éri el a medencefalat. A daganat beszűri a hüvelyt, azonban nem éri el annak az alsó harmadát.
III stádium: A daganat a medencefalig terjed. Végbél vizsgálattal a daganat és a medencefal között nincs tumor mentes terület ("rés"). A daganat beszűri a hüvely alsó harmadát. Az összes lezárt vese, és/vagy nem működő vese III. stádiumot jelent (amennyiben a méhnyak daganat okozza).
IV stádium: A daganat a medencén túl terjed, és / vagy a húgyhólyag, és / vagy a végbél nyálkahártyát beszűri.

FIGO stádium módosítás dátuma: 2009. május

The New FIGO Staging for Carcinoma of the Vulva, Cervix, Endometrium, and Sarcomas, ld.: itt

 
Szövettani beosztás:

  • Laphámrák (carcinoma planucellulare) az estek 85%-a. Ezen bellül megkülönböztetünk elszarusodó és el nem szarusodó típust.
  • Mirigyhámsejtes rák (adenocarcinoma) az estek 8-12%-a. Többségük (80%) atypusos nyáktermelő endocervikális sejtekből áll. Előfordul intestinális-, endometrioid-, és világossejtes (clear-cell) típus is.
  • Adenosquamous carcinoma az estek 2-4%-a. Különböző differenciáltságú laphám és mirigysejteket tartalmaz. (glassy cell type)
  • Ritka daganatok az estek 1-3%-a: Sarcoma, Melanoma maligmum, Neuroendocrine carcinoma

 

Diagnosztika:


Kezelés:

  • Stádiumfüggő
  • Elsődlegesen műtét:
    • Kimetszéssel igazolni kell a daganatot. Amennyiben a vizsgálatok olyan "korai" elváltozást valószínűsítenek, amely méhszájműtéttel megoldható, abban az esetben erre kell törekedni. Amennyiben a folyamat előrehaladottabb, akkor első beavatkozásként próbakimetszésből igazolni kell a folyamatot, majd a műtét kiterjesztésre tervet kell felállítani. A méhnyakrák klasszikus műtéti megoldása a Wertheim műtét, amely kiterjesztett radikális méheltávolítást jelent.
  • Sugárkezelés
  • Kemoterápia

Stádium függő 5 éves túlélés:

  •   I. stádiumban: 85-98%
  •  II. stádiumban: 65-90%
  • III. stádiumban: 30-50%
  •  IV. stádiumban: 0-10%

Stádiumtól független 5 éves átlagos túlélés kb. 50-55%.* (*ebbe a csoportba minden stádium benne van) 

Honlaptérkép :Nőgyógyászat arrow Nőgyógyászati témák arrow Szűrés arrow Méhnyakrák-szűrés
Méhnyakrák-szűrés PDF Nyomtatás

“Johan Béla Egészség Évtizede Népegészségügyi Program ”
Magyarországon 2003. óta létezik államilag finanszírozott és szervezett méhnyakszűrő program, mellyel a 25-65 éves korosztály háromévenkénti szűrését próbálják megvalósítani. A három évenkénti szűrővizsgálat "költséghatékony" megoldás.

Szakmai szempontból ideális megoldás, az első szexuális aktust követően évenként elvégzett szűrővizsgálat. 50 éves kor felett és szexuális életet nem élő nők esetében a 3 évenként elvégzett szűrővizsgálat is kellő biztonságot nyújt. 

Cél:
A kóros elváltozások kiszűrése, a rákmegelőző állapotok, és a kialakult rák minnél korábbi felismerése.

Módszer:
A nőgyógyászati rákszűrés bizonyítottan hatásos, ezért elengedhetetlen eszköze a méhnyak hüvelyi felszínéről és a nyakcsatornából hüvelyi feltárással vett sejtminta (kenet) citológiai vizsgálata.
A magyarországi hagyományokon alapuló nőgyógyászati gyakorlat indokoltnak tartja, hogy a kenetvételt nőgyógyász szakorvos végezze.
A szakorvosi vizsgálat a mintavétel mellett alkalmat ad
1., a szeméremtest és a hüvelyfal megtekintésére;
2., a látótérbe hozott méhnyak felszínének natív állapotban történő kolposzkópos vizsgálatára;
3., kiterjesztett kolposzkópos vizsgálatra, és a porciófelszín ecetsavas, majd lugol oldattal történő kezelése után a méhnyak felszínét borító hám kolposzkópos megjelenésének kategorizálására;
4., valamint bimanuális kismedencei vizsgálatra (Szülészeti-Nőgyógyászati Szakmai Kollégiumi állásfoglalás).

A szakmai közmegegyezés szerint a kolposzkópos vizsgálat a klinikai diagnosztikának nélkülözhetetlen módszere, önmagában azonban nem tekinthető szűrővizsgálati módozatnak, a citológiai kenetvizsgálattal összehangolt alkalmazása hozzájárulhat a szűrővizsgálatok hatásosságához. A HPV kimutatás nem helyettesíti a méhnyakrák-szűrést , azonban egyes esetekben hozzájárulhat a kezelési stratégia megválasztásához. A nőgyógyász a szűrővizsgálat alkalmával az emlőket is megvizsgálhatja.

Méhnyakrák-szűrést lehetőség szerint vérzés mentes állapotban, egészséges hüvelyi viszonyok mellett javasolt elvégezni! Abban az esetben, ha a szűrésre jelentkezőnél hüvelyfertőzés, hüvelygyulladás áll fenn, előbb azt kell rendezni!

Utolsó frissítés ( 2009. augusztus 17. )
 
< Előző   Következő >

Szolgáltatások

Előjegyzés

Bejelentkezés






Elfelejtett jelszó?
Még nincs azonosítója? Regisztráljon

Szavazás

SE I. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika