Szűrés tünetmentes és panaszmentes személyeket vizsgál azzal a céllal, hogy kizárja, vagy valószínűsítse bizonyos betegségek fennállását. A szűrés kapcsán kiemelt személyek kivizsgálásra kerülnek.

A szűrés típusai:

A szűrést kétféleképpen lehet alkalmazni: alkalomszerűen és szervezetten.

• Az alkalomszerű vagy opportunisztikus szűrés jellemzője a tervezettség és szervezettség teljes hiánya. Amikor például valaki saját elhatározásból méhnyakrák-szűrésre jelentkezik, az ebbe a csoportba tartozik. A saját alapokon szervezett szűrés az egyén szempontjából nagyobb biztonságot adhat, hiszen szakmailag ideális időszakban és gyakorisággal vehet részt.

• A szervezett szűrés egy kockázati alapon kiválasztott célcsoport tervezett és szervezett átvizsgálását jelenti. A kockázat egy bizonyos típusú betegség (pl. méhnyakrák) adott korcsoportban való előfordulása. A szervezett szűrővizsgálat egyetlen kiválasztási feltétele az életkor. A szűrés jellemzője a költséghatékonyság. Ami a társadalom szempontjából jó (lásd: nagy számok törvényei, statisztika) az az egyén szempontjából nem tekinthető minden esetben ideálisnak.

A szűrés jellegzetességei:

• Központilag (államilag)
  
• kezdeményezett
• szervezett
• anyagilag támogatott
  
• Kellő érzékenységű (szenzitivitás)
  
• A halálozás csökkenése várható (mortalitás)

Amennyiben panasszal fordul valaki orvoshoz, az nem tekinthető szűrésnek, az kivizsgálás, minek a végén diagnózis születik. A diagnózist követően lehet dönteni a gyógykezelésről.